schalleszter: augusztus 2010

2010. augusztus 24., kedd

Szülinapi ajándékozás

Holnap lesz a szülinapom, és miután nem csak kapni, de adni is jó, szeretnék valakit megajándékozni ezzel az új képemmel:

Csak annyit kell tenned, hogy kirakod a linkemet ( www.schalleszter.blogspot.com) a blogodra vagy a facebook oldaladra és kiírod mellé, hogy játék.
Ezek után pedig írsz nekem egy e-mailt (schalleszter@gmail.com), hogy játszol.
Sorsolás: szeptember 1.

2010. augusztus 23., hétfő

Goubás sérelmek

Másodjára is voltam Goubán, de kicsit kiborultam, amit most meg is osztok a nagyvilággal. A vásár egyébként teljesen rendben volt, csak néhány embertől ért attrocitás. A két becsmérlő, nagyképű, okoskodó férfi nézelődőn túlteszem magam, akik bár sértegető modorukkal képesek elrontani a napom ( "nahát, igazán nem gondoltam, hogy maga szakember. a munkái alapján nem látszik. mármint a színvonalra gondolok." "ha mindenki így gondolkodna, mint maga, a művészet meghalna, én félóra alatt megrajzolnám pl. ezt a képet, és az eredetit árulnám és persze fél óra munkának nem ennyi az ára. ez meg ráadásul nyomat."), de a legmeglepőbb a borsdesign-os nő volt. A vásár végén elmentem nézelődni, és felfedeztem az ő standjukat (életemben először találkoztam velük és láttam a munkájukat), megláttam, hogy hasonló technikával dolgoznak, csak míg nekem kábé 30 db ilyen jellegű üvegékszerem volt, addig nekik ez volt a profiljuk és az egész stand ebből állt. nagyon megörültem, hogy látok hasonló kivitelezésű dolgokat, ráadásul pont a napokban kerestem egy bizonyos méretű üveglap után, amit égen-földön nem találtam és megláttam, hogy ők is ezzel dolgoznak, így megkérdeztem, hogy hol szerzik be az alapanyagot, tudnak-e valami tanácsot adni. a férfi nem válaszolt, elterelte a szót, teljesen vettem a lapot, nem akarja elárulni, így kedvesen jó munkát és jó vásárt kívántam és továbbálltam. erre tíz perc múlva megjelenik a nő a standomnál, kérdezősködik, hogy mióta csinálom stb. aztán kezd bedurvulni a helyzet, olyanokat mond, hogy másolom, meg hogy körül kellett volna néznem előbb, hogy Magyarországon ki foglalkozik ezzel a technikával és nem hozni ilyet ebbe a vásárba. és ezek után még volt pofám odamenni hozzájuk és megkérdezni, hol szerzik az anyagot. hiába magyaráztam, hogy életemben először látom a cuccait, hogy teljesen más stílusúak az ékszereink, sőt még a technika sem ugyanaz és hogy ha tőlem megkérdezi valaki, mit hol szerzek, boldogan válaszolok. erre persze, hogy látszik, hogy kezdő vagyok, az üzletben nincs ilyen stb.
hát nekem asszem mindig előrébb lesz az emberség a pénz hajhászásnál.
szóval nehéz napom volt, tudom, hogy le kéne pergetni magamról ezeket a dolgokat és nem rágódni....nektek mi a tapasztalatotok?